Közös erővel a keleti nyitásért

2017.11.20

Erős gazdasági pólussá válhat térségünk az Európa Kapuja V4–Kína Egyesület elnöke szerint

Kínai szemmel Magyarország túl kicsi, Közép-Európa viszont túl széttagolt; ezért a visegrádi országoknak kell a mag szerepét betölteniük a térségben Tóth Gábor, a friss gondolatokkal előlépő Európa Kapuja V4–Kína Egyesület elnöke szerint. Ehhez meg kell jelennünk a kínaiak fejében, elsőként akár a jó minőségű élelmiszereket előállító térségként, hogy erre alapozva csábíthassuk ide a kínai tőkét, amely aztán soha nem látott sebességre pörgetheti térségünk gazdasági motorját – sorolta Tóth, akinek egyesülete, amely e tekintetben egyedülálló, éppen e vízió megvalósulásában segédkezne.

Tóth Gábor: A V4-ek már egy stabil kapua beáramló kínai tőke számára (Fotó: Katona László)

– Évek óta zajlik magyar részről az úgynevezett keleti nyitás, miért van szükség egy V4-ek és Kína közötti kapcsolatokat egyengető szervezetre?

– Az ötlet még a 2010-es sanghaji expo alatt fogant meg, ahol Szőcs Géza akkori kulturális államtitkár is lelkesen támogatta az elképzelést. A magyar kormány akkoriban úgy gondolta, hogy kultúrdiplomáciával, ebbe illeszkedő programokkal és barátkozással érdemes először a kínaiak bizalmát megnyerni, s aztán jöhetnek a nagy üzletek. Ekkor alapítottuk meg az első egyesületet, a hosszú nevű Európa Kapuja Magyar–Kínai Kulturális, Oktatási és Kereskedelmi Kapcsolatokat Támogató Egyesületet. Hazánk azonban nem tudott igazán ismertté válni, s közben jött a többi versenytárs a térségből, egyszerre mindenki „Európa kapuja” akart lenni, s gombamód szaporodtak a kulturális egyesületek is, ezért váltottunk – egyébként Szőcs Gézával egyeztetve – külpolitikai, stratégiai vonalra. Emellett hamar kiviláglott, hogy túl nagyok a dimenziókülönbségek a tízmilliós Magyarország és az 1,3 milliárd lakosú Kína között. A kínaiak által két évvel később megálmodott 16+1 felálláshoz – azaz hogy a közép-európai országok Montenegrótól Csehországig „egy brancsban” üzleteljenek Kínával – ugyanakkor térségünk túl széttagolt volt, egymás hangját nyomtuk el a versengésben, noha a kínai nagybefektetők kutatják azokat a piacokat, ahova érdemes befektetniük. A V4 viszont már elég nagy, hogy súlya legyen a szavainak Pekingben is, ha tagállamai a közös fellépést választják. Mikor erre rádöbbentünk, akkor váltottunk mi is irányt s változtattuk nevünket Euró­- pa Kapuja V4–Kína Egyesületre.

– Hogyan kerülünk éppen mi, az EU perifériája a kínaiak látóterébe?

– Ezt nem így érdemes nézni: egyrészt nem az unió perifériáján vagyunk, hanem Eurázsia közepén. Közép-Európa éppen a pekingi vezetés által megálmodott, Dél-Amerikáig húzódó új selyemút kellős közepén. Az afrikai, közel-keleti beruházások nagyon kockázatosak, emellett Kína egyre jobban kiábrándul Európa nyugati feléből. Peking látja, hogy a Nyugat – bármennyire is fáj kimondanunk – már nem önmaga, hanem egy süllyedő hajó, amelyet utasai saját maguk lékeltek meg. Meggyőződésem, hogy hamarosan bekövetkezik a terrortámadásoktól és migrációtól megroppant, bevándorlóországokból álló Nyugat és a biztonságos, stabil Közép-Európa kettéválása, s akkor új, erős gazdasági pólusként jelenhet meg a 2015-ös migrációs válság miatt ezzel párhuzamosan megerősödött V4-ek és a köréjük csoportosuló tizenkét másik ország. Ugyanakkor versenyt futunk az idővel: még ezt megelő­zően ki kell építenünk a magunk V4-brandjét Kínában, hogy amikor ez a szakadás megtörténik, már ne csak az uniós lábon álljunk, hanem a legalább ilyen stabilan a keletin.

– Ha a mi oldalunkat nézzük: nem aggályos egy egypártrendszer mellett letenni a voksunkat Európával szemben?

– Kína pragmatikus, nem szól bele a vele üzletelő országok döntéseibe, értékrendjébe, mint ahogy az EU teszi. Emellett ki kell mondanunk, hogy a klasszikus Európa, a keresztény nemzetállamok földje Nyugaton már nem létezik – és különben sem egyenlő az Európai Unióval, bár sokan szeretik összemosni a két fogalmat.

– Ha a tizenhat országot nézzük, miért éppen a V4-eket választaná magként Kína, miért nem mondjuk a slavkovi háromszöget? S miért pont hazánk vezetné ezt a V4-et, ha még a 16+1-et is Varsóban írták alá?

– A kínaiak tisztelik az erőt, a tekintélyt, ami nem jó a puha nyugat-európaiaknak, élükön a migránsokat behívó Angela Merkellel. Nekünk, magyaroknak viszont kifejezetten előnyünk: Orbán Viktor, aki az előrejelzések szerint harmadik megszakítatlan miniszterelnöki ciklusát kezdheti meg 2018-tól, olyan ember, akire a kínaiak felnézhetnek; a tágabb értelemben vett nyugati világban a karakán, hazája érdekeit érvényesítő, a migrá­ciót megfékező miniszterelnök már ma is egy jól ismert brand. A slavkovi háromszöget Ausztria vezetné, élén a 31 éves Kurzcal, aki a tekintélytisztelő kínaiak szemében komolyan vehetetlenül fiatal. A V4-ek körében pedig egyik vezető sem olyan karakteres, mint Orbán. Ezért Kína szemében ő a de facto vezetője a visegrádiaknak – most a magyar elnökség alatt de jure is az. Nem véletlenül éppen Budapesten találkozik Li Ko-csiang a térségbeli országok vezetőivel.

– Említette azt, hogy ki kell alakítanunk a saját V4-brandünket Kínában. Miért van erre szükség, és hogyan kell ezt elképzelni?

– Jelenleg sajnos az átlag kínai befektető semmit sem tud a térségünkről, arctalanok vagyunk. A kí­- naiak szeretnek egy dologhoz kapcsolni térségeket, mint a németeket az autóiparhoz vagy a franciákat a borhoz. Nekünk, a tizenhatoknak egy versenyképes ágazatunk van, ez az agráripar, mind a jó minőségű élelmiszerek terén, amire az új kínai középosztály részéről mutatkozik óriási kereslet, mind pedig a technológiák terén: erre kell építenünk a márkánkat. Ha van arcunk, van brandünk, jöhetnek a befektetők. Kínában elképesztő mennyiségű pénz halmozódott fel, amit be akarnak fektetni, s ami hihetetlen sebességre kapcsolhatja a közép-európai gazdaságot.

– Elképzelhetőnek tartja a jegybankelnök által említett öt-hét százalékos GDP-növekedést?

– Sőt, konzervatív becslésnek tartom, szerintem a jelenlegi növekedést nemhogy megduplázhatjuk, hanem akár meg is triplázhatjuk, ha sikerül valóban kaput nyitnunk Euró­pára, és folytonossá válik az új selyemút. A másik oldalon pedig, ha a térség a visegrádiak vezetésével össze tud fogni, akkor már mi diktálhatjuk a feltételeket Kínának. Ha megnézzük az Európa Kapuja V4–Kína Egyesület új logóját, láthatjuk, hogy már nem csak Magyarországot jelöltük pirossal a zöld Európában, hanem a V4-eket: ez pedig már valóban egy tágas és stabil kapu a kínai tőke számára. Az egyesület ennek a V4-brandnek s azon belül a magyar pozíciónak az építését segítheti a diplomácia keretein belül stratégiai tanácsokkal, nonprofit alapon.

– Milyen konkrét lépéseket tesznek önök azért, hogy ez a vízió valóra válhasson?

– Az első keleti nyitás mérsékelt sikerét látva reméljük, hogy a magyar külügy érdeklődést mutat javaslataink iránt, amelyeket szaktudással, évek tapasztalatával és a kínai gondolkodás jó ismerőiként fogalmazunk meg – a mai napig egyetlen olyan egyesületként, amely külstratégiai céllal V4–kínai relációban gondolkodik és létezik. Másrészt minden nagy vízió apró lépésekkel indul. Például, hogy a V4 egységének gondolatát maguk a visegrádiak is elfogadják – ennek érdekében terveink között szerepel egyesületi irodák nyitása minden visegrádi ország fővárosában.

Szerző: Veczán Zoltán


« Go to the news list